
A városokban található zöld területeken kifejezett figyelmet igényel a parlagfű jelenléte, hiszen egyre elterjedtebb az említett területeken. Ezeken a zöldfelületeken egyre több parlagfű terem. Ilyen helyeken kisebb, vagy nagyobb összefüggő területen nagyszámú egyeddel van jelen a növény. Amint megjelenik valahol és nem alkalmazunk ellene semmilyen intézkedést megfelelő időn belül, a parlagfű nagyon gyorsan elszaporodik. Ezek többnyire jól megközelíthető terek, ezért mechanikus úton könnyű, gyors és hatásos a növény irtása. Ugyancsak elterjedt a parlagfű az elhanyagolt, rendezetlen területeken is, ez eredményezi a még gyorsabb elszaporodását a városokban.
A parlagfű elterjedtsége a szántóföldeken és a falusi környezetben
A parlagfű utóbbi két évtizedben történt elterjedését Közép- és Kelet Európában nagyban elősegítették a gazdaság-politikiai változások. Ezek az átalakulások magukkal hozták a nagy mezőgazdasági kombinátok, szocialista típusú kooperációs szövetkezetek bezárását. A régi tulajdonosnak visszaszármaztatott földterületek sokszor évekig álltak megműveletlenül, bevetetlenül. Ily módon ezeken az elhanyagolt talajokon könnyen és gyorsan megvetette lábát a parlagfű. Mindezek mellett még az a tény is közrejátszott a növény elterjedésében, hogy az autóutak, bevásárlóközpontok és egyéb intézmények mellett rengeteg értéktelen talajréteg gyűlt össze építés közben, mert a volt szocialista országokban nem voltak, nincsenek is megfelelő módszerek ezeknek a hulladéktalajoknak a hasznosítására. Jelenleg úgy tartják, hogy Magyarország déli területei és Vajdaság azok a részei Európának, ahol a legelterjedtebb a parlagfű és a legnagyobb mértékű a levegő pollenkoncentárciója.
A mezőgazdasági termelés egy nagyon összetett folyamat, amely komoly terveket igényel és olyan döntéseket, amelyek jelentős mértékben befolyásolják a termelési eredményeket. Az időben meghozott, megfontolt döntések szorosan kötődnek a megfelelő tudáshoz, kellő időben kapott információkhoz, a problémák helyes megítéléshez és felméréséhez és a megfelelő időben történő probléma-megoldáshoz.
A falusi környezetekben és a határba vezető utak szélén ugyancsak sok parlagfű található, igaz nem nagy zárt területeken, hanem inkább szétszórtan, kevesebb tőszámmal, viszont nagyon nagy területen. Az ültetvényeken, termőföldeken nem lehet kaszálni a tulajdonos engedélye nélkül, mivel magántulajdon. Magában a faluban tehát nincs is olyan nagy mértékben jelen a parlagfű, mint a falu melletti környezetben. A megművelt és beültetett földeken gátolja a kultúrnövények fejlődését, növekedését. Viszont nem kedveli a rendszeres talajművelést, illetve a kertek rendszeres gyomtalanítását.
Mint gyomnövény jelen van a parlagfű szinte valamennyi vetésben, úgy a búzában, mint a kapásnövények között, a gyümölcsösökben, a szőlőkben, vagy a konyhakertekben. Jó alkalmazkodóképessége miatt nem nagyon válogat a talajfajtákban sem. Ökológiai szempontból úgy jellemezhetjük ezt a növényt, amely a mérsékelten nedves, nitrogénben gazdag, szerves anyagokban szegényebb, napos, nagyon meleg helyeket szereti. Újabban azonban már jól alkalmazkodott a szikesebb területekhez is. Tekintettel arra, hogy kifejezett kompetitív képességekkel bír, vagyis egyre sikeresebb vetélytársa a kultrúrnövényeknek, mind nagyobb közvetett és közvetlen károkat okoz a növénytermesztésben. Mint gyomnövény a parlagfű kiszárítja a talajt, mivel fejlett gyökérzetével sok nedvességet és ásványi anyagot szív el a talajból. Így közvetlen módon kihat a haszonnövények terméseredményeire.
Hogy eredményes legyen az ellene való küzdelem, felvetődhet a kérdés, hol, milyen körülmények között nem tud megteremni ez a növény?
A válasz, hogy a füves területeken, ahol a növények sűrűn nőnek egymás mellett. Tehát az üres városi terek, utak szélei, útmenti árkok füvesítése és rendben tartása jó módszer arra, hogy megfelelő termőterület nélkül maradjon a parlagfű.
Az ültetvényekben mechanikus módon, vagy kaszálással írtani. Mechanikus útón kapálással, ekézéssel, tárcsázással, de ez csak ott eredményes, ahol rendszeresen el lehet végezni a gyomok írtását, mert ahol nem ott elszórja a magját és tovább szaporodik. Kézzel való kiszedése ott célszerű, ahol kevesebb van a többi növény között.
A parlagfű egyre nagyobb területeken szaporodik el Közép-Európában, főleg a mezőgazdasági régiókban. Ez a jelenség részben azzal is magyarázható, hogy a hagyományos haszonnövények (búza, kukorica) helyett mindinkább újabb növényfajokat termesztenek (pl. napraforgó), mivel a napraforgó vetőmagja közé gyakran keveredhet parlagfűmag, lévén rokonfajokról van szó.
A pillangósók és a fűfélék kaszálásakor a parlagfű jelenléte jelentősen rontja a széna minőségét. Ezért ilyen esetekben is különös figyelmet kell fordítani a termelésre. Már a vetőmagot nagyon alaposan át kell vizsgálni, majd pedig a földterület tisztaságáról is érdemes meggyőződni.
Különösen a szójában, a kukoricában és a tarlókon tud elterjedni ez a növény. A búza után visszamaradt tarló felettébb kedvező körülményeket teremt szaporodásának, hiszen meleg a talaj és még elég nedvesség is van benne.
Vegyszerekkel faló növényvédelem - olyan szerekkel, amelyek nem mérgezőek sem az emberre, sem a környezetre - csak ott és akkor jöhet szóba, ha nem megoldható a kaszálás, vagy egyéb mechanikai gyomirtás.
A parlagfű irtásához számos különböző hatásfokú herbicid alkalmazható. A következő alapú szerek felelnek meg a célnak: 2.4D, glifosat, prosulfuron, dikamba, parakvat, primisulfuron, fluroksipil-metil, dikamba+ triasulfuron, rimsulfuron+dikamba, alahlor, stb. A gyomirtók alkalmazásánál figyelembe kell venni azokat a környezetvédelmi alapelveket, amelyek mindinkább jellemezni fogják a mezőgazdasági termelést. Vegyszereket mindig csak szakember tanácsára és utasítása szerint alkalmazzunk!
A legújabb tudományos kísérletek olyan irányban keresik a megoldást, hogy természetes ellenségeket találjanak a növény irtására. A biológiai harcban már biztatóak a parlagfű levélbogár (Lygogramma suturalis) és egy molylepkefaj (Tarachidia candefacta) alkalmazásai, illetve egy biokészítmény, amely fitopatogén ambrozint tartalmaz és eredményesen használható a parlagfű elpusztításában. Be kell vetni minden lehetséges agrotechnikai, biológiai, vagy vegyszeres ellenszert a parlagfű terjedésének megállítására.
Noha manapság az aeropolen-megfigyelések elsősorban az egészésgügy területén vannak jelen, mindinkább szükség van ezekre a megfigyelésekre a mezőgazdaságban is, mivel így lehetővé válik egyes génmódosított ültetvények figyelemmel kísérésére, illetve az anemofil kultúrnövények produkciójának felbecslésére.