Vodič za lekare
Partnerek
Útmutató az orvosok részére
-
Az allergia
Az allergia a szervezet fokozott kóros reakciója immunmechanizmusok által a környezetben található anyagokra, melyeket allergéneknek hívunk. A por, a pollen, az élelmiszer fehérjék, idegenek az emberi szervezet számára. Antigéneknek nevezzük őket.
A lakosság bizonyos százalékánál az antigének és antitestek harca allergiás reakciót vált ki. Allergiás reacióknál az antigéneket allergéneknek hívjuk.Ahhoz, hogy a szenzibilizáció létrejöhessen, a szervezet immunrendszerének kapcsolatba kell jönnie az allergénnel, memóriát létrehozni és készen lenni a védelemre amennyiben még egyszer ismét találkozik ugyanezzel az allergénnel. A szenzibilizáció létrejötte személytől személyig változik (néhány naptól egészen néhány évig), és az antitestek képződésével jellemezhető.
Az atópia immunelváltozás, amely túlérzékenység a nem káros, szokványos a környezetben található antigénekre.
A felfedezést, amely az atópia terminus bevezetéséhez vezetett Cooke és Van derVeer 1916-ban jelentették be a Journal of Immunology első kötetében. A szerzők leírják a bőr azonnali reakcióját a gyakori allergiás betegeknél, és arra a következtetésre jutottak, hogy az ilyen személyeknek különleges affinitásuk van, hogy természetes módon túlérzékennyé váljanak bizonyos fehérjékre, amelyekkel gyakran találkoznak a környezetükben. Az atópia terminust Coca és Cooke 1923-ban vezette be, ezen eredmények leírására.
Az ismert allergológ Jack Pepys az atópiát úgy határozta meg, mint immun-választ, melynek jellegzetessége az IgE antitestek gyors produkciója a külső környezet szokások antigénjeire. Tehát, az IgE folyamatos és bőséges termelés előállítása, produkciója.
Leggyakoribb allergének a füvek, fák, gyomnövények pollenjei, háziporatka, házi kedvencek, ételek, gyógyszerek, tartósítószerek, rovarok mérge.
Az allergiás betegségek közé soroljuk a légzőszervek betegségeit, az asztmát, a szénanáthát, a bőrallergiát és az ételallergiát.
A parlagfű, mint az allergiás betegségek kialakulásának rizikófaktora
Az egyik legismertebb és legveszélyesebb gyomnövény a parlagfű (lat. Ambrosia artemisiifolia). Az egyéves növény 20 cm-től 2 méter magas lehet. Április közepén kel ki, késő nyáron és ősszel virágzik.
A parlagfű pollenje allergiát vált ki az embereknél. Az érzékeny egyéneknél 20-30 polenszem 1 köbméter levegőben már erős allergiás reakciókat válthat ki, és egy növény több millió pollenmagot termel, melyek a szél segítségével több négyzetkilométernyi területre eljuthatnak.
A parlagfű pollenje specifikus hatóanyag, amely szennyezi a levegőt. A nem specifikus SO2, NO2, CO2 az UV sugarak hatására nagyobb pollentermelést vált ki, és a vegyületek kémiai összetételének megváltozását a pollenmagokban, és ezzel megnövekszik az allergén fehérjék száma.
A parlagfű elsősorban elhagyatott és rendezetlen földterületen telepedik meg. Írtásának leghatékonyzabb módja a gyökerestől való kitépés.
A parlagfű allergia tünetei leggyakrabban augusztustól jelentkeznek, és a légzőszervekben, a szemben és a bőrön jelentkeznek- allergiás rhinitisz, konjunktivitisz, asztma, urtikária.
Fontos megjegyezni, hogy a terápiát már a virágzás előtt 7-10 nappal meg kell kezdeni, vagyis még mielőtt a panaszok jelentkeznének.
Ez a weboldal az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A weboldal tartalmáért teljes mértékben a Vajdaság Autonóm Tartomány Európai Ügyek Alapja vállalja a felelősséget, és az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió és / vagy az Irányító Hatóság állásfoglalását tükröző tartalomnak.